A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), amelyet eredetileg azért hoztak létre, hogy civil és közhasznú szervezeteket segítsen, a 2026-os pályázati ciklusban leginkább kormányhoz köthető csoportoknak juttatta a legnagyobb összegeket – derül ki civil adatelemzésekből. A támogatási toplista élén szinte kizárólag olyan szervezetek állnak, amelyek valamilyen módon kötődnek a jelenlegi kormány politikai erőihez.

Az NEA szerepe és működése

A NEA célja elvileg az, hogy civil közösségeket, kulturális kezdeményezéseket és társadalmi programokat támogasson. A szervezetet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Miniszterelnökség felügyelete alatt működő központi intézmény kezeli, és fontos szerepet játszik a civil pályázati források elosztásában.

Az elmúlt évek tendenciái – ahogy azt több civil szervezeteket vizsgáló elemzés is kimutatta – azt mutatják, hogy a NEA forrásai egyre gyakrabban jutnak olyan csoportokhoz, melyek szoros kapcsolatban állnak a kormánypártokkal, különösen a KDNP-vel vagy a Fidesz-szövetséges civilszervezetekkel.

Kik szerepelnek az élmezőnyben?

A 2026-ban legtöbb pénzt elnyert szervezetek között olyan egyesületek találhatók, amelyek alapító vagy vezető tagjai aktív politikai szereplők, illetve amelyek rendszeresen együttműködnek kormánypárti politikusokkal vagy rendezvényeken vesznek részt.

Bár a NEA hivatalos kiírásai szerint a forrásokat civil tevékenységek, közösségi programok, helyi kezdeményezések és kulturális projektek támogatására kellene fordítani, a gyakorlatban a legtöbb támogatást kapó szervezetek politikai kötelékekkel rendelkeznek vagy politikai érdekcsoportokhoz kapcsolódnak.

Vita és kritika a támogatási gyakorlat körül

Az adatok alapján nem ritka, hogy egymással is szoros kapcsolatban álló szervezetek kapják a NEA legnagyobb összegeit, és több esetben előfordult, hogy a támogatott civil csoportok együtt szerveztek rendezvényeket, vagy rendszerezetten közreműködnek kormánypárti politikusok eseményein.

Ez a gyakorlat – kritikusok szerint – azt a képzetet erősíti, hogy a civil támogatások részben politizált célokat szolgálnak, és nem feltétlenül a független, társadalmi érdeket szolgáló kezdeményezések élveznek elsőbbséget. Emellett olyan vélemények is megjelentek, amelyek szerint a civil szektorba juttatott források elosztása kevésbé átlátható és inkább a politikai lojalitást tükrözi, mintsem objektív társadalmi hasznosságot.

Mire szolgálna az alap eredetileg?

A NEA létrehozása óta – többek között – olyan célokat tűzött ki maga elé, mint a civil szervezetek működésének stabilizálása, közösségi rendezvények támogatása, valamint kulturális és társadalmi programok finanszírozása. Ezek a források elméletben több ezer hazai közösség számára lennének elérhetők, legyen szó szabadidős tevékenységről, hátrányos helyzetű csoportok támogatásáról vagy érdekképviseleti feladatokról.

További megfigyelések és összefüggések

Elemzők rámutatnak arra is, hogy ez a tendencia nem egyedülálló Magyarországon: más civil pályázati rendszerek esetében is látható volt, hogy a politikai szövetségekkel rendelkező szervezetek előnyben részesülnek a támogatások kiosztásakor. A kritikus hangok szerint ez a gyakorlat gyengítheti a független civil szféra szerepét.